Magyar
Hektikusan mozogtak az árak a vidéki ingatlanpiacon: míg a használt házak átlagos négyzetméterára egy év alatt majdnem negyedével emelkedett, addig a téglalakásoké csökkent, ismertette Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója a piac legfrissebb változásait.
Amíg a téglalakások átlagos négyzetméterárában 3,7 százalékos csökkenést, addig a paneleknél 8,3, a használt házaknál pedig 23 százalékos áremelkedést mért a portál az előző év azonos időszakához képes
– közölte Kosztolánczy György.
A vidéki ingatlanpiacot átfogó felmérés adatait ismertetve a vezérigazgató elmondta, az év első négy hónapjában
Sopronban voltak a legdrágábbak a téglalakások, ahol átlagosan 843 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost az ilyen típusú ingatlanok. Debrecen 800 ezer forinttal nem sokkal maradt el a rekordertől, és a két város árszintje messze meghaladta a többiét. A 25 megyei jogú város közül a harmadik legdrágább Szegeden már jóval kedvezőbb, 657 ezer forintos átlagérték az irányadó, míg Győrben 626 ezer forint a négyzetméterenkénti átlag.
A legtöbb városban 300-500 ezer forint közötti tartományban ingadoznak az árak. Jellemzően a fővároshoz közelebbi és nagyobb városokban magasabb, míg a távolabbi és kisebb városokban alacsonyabb árakkal találkoznak a vevők. A sort Hómezővásárhely és Nagykanizsa zárja, valamivel 300 ezer forint feletti értékkel.
A tavalyi év azonos időszakához képest a téglalakások esetében átlagosan 3,7 százalékkal csökkent az átlagár. A nagyobb városok többségében 5 százalék körüli visszaesést mért a portál: Debrecenben 4,4, Győrben 6,3, Pécsen 7,2 százalékkal mérséklődött az árszint. Ugyanakkor nem változott az átlagár Miskolcon, míg Szegeden éppenséggel 6,4 százalékkal emelkedett. Éves szinten 10 százalék feletti áremelkedés csak Tatabányán és Sopronban fordult elő.
A szakember elmondta, a vidéki panellakások átlagos négyzetméterára 540 ezer forint volt az év első négy hónapjában. A legdrágább Debrecen, kereken 700 ezer forinttal, majd Székesfehérvár (632 ezer), Veszprém (625 ezer), és Győr (570 ezer forint) a sorrend az árlistán. A többi nagyváros ettől a szinttől elmarad: az élmezőnyt Szeged (550 ezer), Pécs (505 ezer), Miskolc (415 ezer forint) követi. Ugyanakkor a kisebb városokban 400 ezer forint alatti ár is előfordult, például Nagykanizsán és Dunaújvárosban 350 ezer forint egy négyzetméter fajlagos átlagára. Ez az árszint átlagosan 8,3 százalékkal haladja még az előző év azonos időszakát. A legtöbb várost egyszámjegyű áremelkedés jellemezte, így Miskolcon (9,3 százalékkal), Debrecenben (8,6), Pécsett (6,3) és Szegeden (4,4 százalékkal) is nőttek az árak egy év alatt. Ennél nagyobb mértékben csak Székesfehérváron (11,6) és Zalaegerszegen (19,9 százalékkal) drágult az átlagos négyzetméterár. De akad példa csökkenésére is, mint Kecskemét, Nagykanizsa és Szombathely esetébe.
Az említett időszakban a családi házak négyzetméterára 520 ezer forint volt a megyei jogú városokban. Ebben a kategóriában is Debrecen a legdrágább város, 644 ezer forintos átlagértékkel, míg Székesfehérvár a második (635 ezer), Veszprém a harmadik (600 ezer forinttal). Ezt a négyzetméterenkénti árszintet csak Érd (580 ezer) és Győr (550 ezer forint) tudta megközelíteni. A legtöbb városban 350 ezer és 550 ezer forint közötti átlagár a jellemző, de a kisebb és a fővárostól távolabb eső városokban ennél alacsonyabb értékek is előfordultak. Nagykanizsán és Szekszárdon a 300 ezer forintot sem érte el a fajlagos átlagár.
A tavalyi, bizonytalansággal teli év után idén tavaszra a használt ház-szegmensben kilőtt az árszint, és a jelenleg irányadó, átlagos négyzetméterár 23,1 százalékkal haladja meg tavalyi év azonos időszakában mért átlagértéket
– fogalmazott Kosztolánczy György, aki megjegyezte: a Debrecenben mért 15 százalékos, a győri 18,5 százalékos és a székesfehérvári 22 százalékos átlagárnövekedésben az összetételhatásnak is jelentős szerepe van.
