Az építőipar és a fenntarthatóság kapcsolata ellentmondásosnak tűnhet, de egyre nagyobb figyelmet kap az épületszektor teljes zöldítése. Hogy az új építések kapcsán mik a gyártói tapasztalatok, hogyan csökkenthető a karbonlábnyom, milyen felújítást érdemes elvégezni a lakóingatlanokon, arról a Portfolio Sustainable Tech 2024 konferenciáján Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező ügyvezető igazgatójának, az IFK alelnökének moderálásában beszélgettek a szakértők.
Az iparág 40 százalékos karbonlábnyomának 10 százaléka az építés, amiben gyártóként van felelősségünk. Mi a házépítés minden fázisánál ott vagyunk, a cementgyártáshoz nyersanyag, tüzelőanyag és energia szükséges. A hulladék mostanra egy modern tárolóba érkezik és hőenergia formájában hasznosítható, a Holcim az energiájának nagy részét ebből nyeri, de ipari szinten még van hova fejlődni - mondta el Garai Gergely, a Holcim Magyarország Kft. gyárigazgatója.
A szakember kiemelte, hogy a cement alapja a mészkő, ami az égetéssel CO2 kibocsátással jár, de vannak országok, ahol az építés során már 40 százalékban újrahasznosított anyagokat tudnak használni. Magyarországon ez mindössze 10 százaléknál jár, de ebben a szabályozói környezetnek is szerepe van.
Az építőipar most egy dekarbonizációs időszakban van, az épületek közvetlen kibocsátása 10,1 millió tonna CO2 egyenérték volt tavaly, ami a korábbi években még 11 millió tonna felett volt. Ebben ugyanakkor a rezsicsökkentés, az enyhébb tél és az energiaválság is szerepet játszott. Az új építések további 6 millió tonna CO2 kibocsátást tettek ehhez hozzá. 2030-ig nagy kérdés, hogy Magyarország milyen irányt vesz ebben.
AZ ELVI MAXIMUM AZ ORSZÁG SZÁMÁRA A DEKARBONIZÁCIÓBAN AZ, HOGY A MŰKÖDÉSI KIBOCSÁTÁSOK 2030-RA MEGFELEZŐDNEK.
De az épületfelújítási program szintén megdobja a karbontartalmat, így inkább 40%-os csökkenés lehet reális. Ha viszont a zöldítés nem kap elég fókuszt, akár még növekdehet is a működési kibocsátás - hívta fel a figyelmet Koczóh Levente András, a Green Policy Center Senior klímapolitikai szakértője, aki szerint
A HŐSZIGETELÉS ÉS A NYÍLÁSZÁRÓCSERE A KÉT LEGFONTOSABB, EZT KÖVETŐEN CÉLSZERŰ CSAK A FŰTÉST KICSERÉLNI, HISZEN ÍGY ALACSONYABB KAPACITÁSRA LEHET AZT MÉRETEZNI.
Nyílászárócserével közel 18 százalékkal lehet csökkenteni a téli energiafogyasztást, 20 fokra csökkentett belső hőmérséklettel pedig 40 százalék érhető el. Ez már az új felújítási program 30 százalékos követelményeinél is több - világított rá Kovács Gábor, Head of Public Affairs, Velux.
A szakember szerint egyre több cég fél a fenntartható fejlesztéseiről beszélni a greenwashing miatt. Az ő termékeik karbonlábnyomáról vannak elérhető információk, 2030-ig nullára szeretnék csökkenteni a CO2-kibocsátást. "A faablakok gyártása során keletkezett faforgáccsal fűtünk, az elektromos áramhoz napelempark telepítését tervezzük. A saját működésünk a kibocsátásunk 10 százalékáért felel, míg a beszállítóinké 90 százalékért, de ott még nem sikerült ekkora csökkentéseket elérni, bár náluk is nagy lehetőségek vannak. A műagyagcsomagolást papírra cseréltük, a hulladékot szinte telesen újrahasznosítjuk, ami hozzájárul az épületek karbonlábnyomának csökkentéséhez is" - tette hozzá.
Az összes karbonkibocsátás 40 százaléka köthető az épületekhez, melynek nagyobb része maga a működés és kis része csak az építés, ezért is kell erre odafigyelni. Bár fontos például a napelem, de érdemes az energiahatékonyság növelésével kezdeni. Ez az épületek energiaigényének csökkentésével, pl. szigeteléssel érhető el, másrészt az energiaszektor zöldülésével, amihez fontos az elektrifikáció, azaz a gázfűtés kiváltása. Ezzel együtt változtak az új tanúsítványok is, de
A MEGLÉVŐ ÉPÜLETEKRE IS KÖVETELMÉNYEK FOGNAK MEGJELENNI NÉHÁNY ÉVEN BELÜL AZ UNIÓBAN.
Az épületfelújításoknál a 30%-os energiahatékonyság-növekedés jelentősnek tekinthető, ez egy pozitív irány, de a 20 ezer családi ház töredéke csak a tejes állománynak, így nagyon fontos lenne a folytatás - hangsúlyozta Szarvas Gábor, a Greenbors Consulting Kft. ügyvezetője, a HuGBC elnöke.