Magyar
A 2015 óta eltelt tíz évben éves átlagban közel 15 százalékos lakásár-emelkedés volt mérhető Magyarországon. Az elmúlt fél évben viszont az erős kereslet hatására ennél is nagyobb emelkedést láthattunk a hirdetési árakban, ami mögött elsősorban a befektetési célú vásárlások erősödése állt. A zenga.hu kínálati adatai megerősítik, hogy a mostani fellendülés rendkívül hirtelen történt, bizonyos megyékben 6 hónap is elég volt a 15 százalékos drágulás eléréséhez. A befektetői kereslet mérséklődésével a fő kérdés, hogy meddig tart ki a lendület, és merre mehetnek tovább a lakásárak az előttünk álló évben – írja a Zenga.
„Évente közel 15 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az elmúlt évtizedben. Bár 2020-ban volt egy kisebb lassulás az áremelkedés ütemében, az azt követő két évben ezt kompenzálta a piac. A 2023-as megtorpanás viszont már intenzívebb volt: a megnövekedett infláció és a magasabb hitelkamatok közvetlenül, a fokozódó geopolitikai feszültségek és az energiapiaci bizonytalanság pedig közvetetten járultak hozzá a jövőbe vetett bizalom csökkenéséhez, amelynek hatására sokan elhalasztották a korábban tervezett lakásvásárlásukat” – mondta el Futó Péter, a zenga.hu ingatlanpiaci elemzési vezetője.
Eközben a befektetők közül is sokan a magasabb hozamot ígérő állampapírok mellett döntöttek a lakásvásárlással szemben, így az adásvételek száma 2022-ről 2023-ra nézve mintegy 25 százalékkal csökkent.
A piaci környezet változásával – alacsonyabb kamatok mind a hitelek, mind az állampapírok esetében – viszont ezt a megtorpanást is gyorsan korrigálta a piac. A zenga.hu kínálatába bekerülő aktív lakóingatlan-hirdetések átlagára 2024 áprilisa és 2025 áprilisa között 21 százalékkal emelkedett, amiben a budapesti drágulásnak is nagy szerepe volt.
A fővárosban a vizsgált időszakban 25 százalékkal emelkedett a lakások hirdetési ára.
„Míg korábban jellemzően egy év kellett ahhoz, hogy az áremelkedés elérje a 15 százalékot, addig 2024 áprilisától számítva a fővárosban ez 7 hónap alatt bekövetkezett. Baranya és Veszprém megyében pedig ennél is kevesebb időre, mindössze 6 hónapra volt szükség a 15 százalékos áremelkedés eléréséhez. Az intenzív drágulásról sokat elmond, hogy Budapest mellett 8 olyan megyénk volt, ahol a 15 százalékos áremelkedés eléréséhez most kevesebb mint egy év kellett” – magyarázta a számokat Futó Péter.
Ahogy a piaci ciklusok változásakor az lenni szokott, most is a befektetők reagáltak elsőként, így az említett áremelkedésekhez nem kis mértékben járultak hozzá a befektetési célú vásárlások.
„Az előttünk álló évben azonban a mostaninál kisebb ütemű áremelkedés várható. Egyrészt az ingatlanárak alakulása tartósan nem szakadhat el a jövedelmek és az infláció alakulásától, másrészt a befektetői roham lecsengésével kell egy kis idő, amíg a kereslet és a kínálat újra megtalálja a közös árszintet, azaz a saját célra vásárlók széles köre is alkalmazkodik a megemelkedett kínálati árakhoz, és szükség esetén az eladók is hajlandók lesznek engedni az általuk elképzelt árból. Végül az árakat befolyásolhatják az olyan kormányzati intézkedések is, mint a lakhatási tőkeprogram elindítása, amely a hosszútávú várakozások szerint évente 5-6 ezer új lakással bővítheti a kínálatot, enyhítve a mostani keresletoldali nyomást, de a május 13-án benyújtott helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslat is hatással lehet a lakáspiac keresleti és kínálati oldalára. Ezek alapján az év második felében a lakásárak mérsékeltebb ütemű emelkedésére számítunk” – tette hozzá Futó Péter.
